« | Kezdőlap | »

A KSH szerint az ipari termelési adatok nőttek 2016-ban!

Az ipari termelési adatok nőttek 2016-ban

Az ipari termelési adatok nőttek 2016-ban

Magyarország egy olyan európai állam, amelyiknek a gazdasága nem a legfejlettebbek közé sorolható, azonban évről-évre jobban teljesít. Az előrelépés ütemét mindig újabb és újabb tényezők befolyásolják, ezek azok, amelyek meghatározzák a tempót.

A Központi Statisztikai Hivatal, röviden KSH évértékelő vizsgálatai során, a statisztikák kimutatták és egyértelműen megerősítették, hogy Magyarország ipari termelési adatai nőttek az elmúlt esztendőben, tehát ebből a szempontból 2016 egy igazán sikeres évnek tekinthető.

A KSH statisztikái ennél sokkal precízebb, pontosabb adatokat is közzétett a honlapján, ahol hónapokra lebontva tekinthető meg, az arra a periódusra jellemző fejlődés. Mint ahogyan a korábbi években, tavaly is voltak eredményesebb és kevésbé sikeres hónapok az ipari termelést tekintve. 2016 januárjában 0,2%-os mérséklődés volt tapasztalható a termelésben, majd februárban 6,3%-os növekedést mutattak ki.

Márciusban ez visszaesett 4,6%-al, azonban az elkövetkezendő két hónapban, összesen 14,5%-os növekedés következett be, vagyis áprilisban 5,3%, míg májusban 9,2%. Júniusban és júliusban újból csökkenést könyvelhettek el az ipari termelést tekintve. 0,3 és 4,7%-os visszaesés jellemezte ezt a két hónapot. A nyár végén, augusztusban 11,1%-ot ugrott a fejlődés, ami a legeredményesebb időszaknak számít a 2016-os évben.

Ahogy beköszöntött az ősz, szeptemberben és októberben viszont újra csökkent az ipari termelés volumene, az előbbi esetében 3,7%-al, az utóbbinál pedig 2,1%-al. A Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapján, a novemberi és a decemberi adatok még nem szerepelnek, azonban azt megerősítették, hogy a tavalyi esztendőhöz képest, mindenképpen fejlődés történt Magyarország iparának termelésében.

Ez egy jó hír a magyar lakosság számára, akik nélkül ez a növekedés nem következhetett volna be, hiszen ők azok, akik kitartó munkájukkal előrelendítik az ország fejlődését, annak gazdaságát. Remélhetőleg a 2017-es év még a tavalyinál is sikeresebb lesz minden szempontból.

Print Friendly, PDF & Email

Adótanácsadás.net

Adótanácsadás

Adótanácsadás | Könyvelés | Bérszámfejtés | Adóbevallás | Adótanácsadó

10 százalékos társasági adó

A kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot 2010. július 1-jétől a mostani 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos adóalapig lehet alkalmazni, s ehhez nem szabnak feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék marad. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozókra.

Ingatlan bérbeadása

A magánszemélyeknek az ingatlan bérbeadáshoz ezután nem kell egyéni vállalkozóvá válniuk, ugyanez vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyekre is.

Egyenesági öröklés és ajándékozás

z illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész, illetve ajándék.
Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke. Például lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 és 35 millió forint között 6 százalék, a felett pedig 11 százalék illetéket fizet, míg lakás ajándékozása esetén ugyanennél a rokonsági foknál és értékeknél 5, 8, illetve 12 százalék az illeték mértéke.

Vagyonadó

A törvénycsomag részeként a parlament hatályon kívül helyezte a vízi járművek, a légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt. A 2010-re bevallott adó második részletét már nem kell megfizetni. Ha valaki az idei évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, a különbözetet visszakövetelheti az adóhatóságtól.

Módosult a Stabilitási törvény

A Stabilitási törvény módosításával megteremtődött annak a jogalapja, hogy az államot a kibocsátott osztalékelsőbbségi részvény után időarányos megtérítés illesse meg akkor is, ha a részvényeket az állami tőkeemelésben részesült hitelintézet olyan időpontban vásárolta vissza, amikor az adott évi osztalékról még nem döntöttek. A javaslatban foglaltakat a már megvalósult tőkejuttatásra is alkalmazni lehet.

Kétmilliós bérplafon a közszférában

A közszféra munkavállalóinak havi munkabére az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre, az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra és a kormányhivatal alkalmazottaira is.

Egyszerűsödtek a beruházások engedélyezési eljárásai

Módosultak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényben foglalt feltételek, és a törvény hatálya kiterjed a 90 millió forintnál nagyobb értékű és legalább 15 fő foglalkoztatását vállaló beruházásokra.

Változások 2010-ben

Jó hír, hogy 2010-től nem csak szigorításokra számíthatunk, hanem kedvezményekre is. Változnak az adósávok, az adókulcsok, és a járulékok fizetésének rendje is módosul. Íme, a legfontosabb újítások: 1.) 25% helyett 30% EVA (Csak az evás gazdasági társaságokat érinti) 2.) Centralizálják az iparűzési adót (non-profit szervezeteket jellemzően nem érinti) 3.) Megszűnik az alkalmi munkavállalói kiskönyvvel való foglalkoztatás 4.) Piaci ágazati átlag alapján kötelezően felveendő jövedelemminimum (kizárólag az eva alá nem tartozó gazdasági társaságokat érinti) 5.) Szuperbruttó jövedelem és új személyi jövedelemadó rendszer 6.) Egyszerűsödő és csökkenő járulékok 7.) 2010-re vége az adómentes juttatások korszakának? 8.) Ingatlannal rendelkező társaságok megadóztatása

Megszűnő kedvezmények

Egyes adókedvezmények, így a biztosítási díj adókedvezménye is megszűnik jövőre. A korábbi feltételekkel megmaradnak az önkéntes kölcsönös pénztárak adókedvezményei, illetve a családi kedvezmény némileg magasabb jövedelemkorláttal. Megmarad a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolarendszeren kívüli képzés adómentessége a korábbi feltételekkel, de megszűnik az iskolai rendszerű képzésnek a minimálbér két és félszeres mértékéig terjedő adómentessége. A munkáltatók továbbá elbúcsúzhatnak a két évnél régebben használt számítógépeknek az ingyenes vagy kedvezményes átadására vonatkozó adómentességétől is. Eltörlik a kiküldetés, kirendelés és külszolgálat idejére a magánszemély részére adott napidíj részbeni adómentességét is: a teljes napidíj adókötelessé válik, az adómentesség csak nagyon szűk körben marad meg.